Sok ember a munkaidejében több tucat e-mailt kap, így természetes, hogy súlyozzák a fontosságukat. A főnöktől érkezett levelekre például gondosan figyelnek, de egy hírlevél e heti része – képletesen – el is veszhet a többi üzenet között. Ezért alacsonyabb a hírlevelek átlagos megnyitási aránya, ha viszont kitűnik a tömegből, akkor lehet esélye. Erre több trükk létezik a küldő nevétől kezdve a tárgymezőn át a hírlevél szövegéig minden fronton. A Copyhackers tapasztalt szövegírói csapata össze is állította a leghatásosabb praktikákat, innen válogatunk.
Küldő neve
Még mielőtt a hírlevelek tartalmára térnénk, le kell szögezni: meglepően fontos, hogy milyen név jelenik meg az üzenet küldőjeként! Ennek egészen gyakorlatias oka van: szinte minden e-mail szolgáltatás esetében kiemelt helyen, szembetűnően jelenik meg a küldő neve, így ez is segít eldönteni, hogy érdemes-e egyáltalán megnyitni a hírlevelet.
Két egyszerű szabályt kell követni: a küldő neve alapján legyen egyértelműen felismerhető a márka, és a küldő neve legyen konzisztens. Így érhetjük el, hogy az elégedett feliratkozó mindig tudja, hogy az adott levélben milyen típusú és minőségű információra számíthat.
Amennyiben egy nagyobb márkáról van szó, akkor a hivatalos nevét érdemes használni, ha viszont van mögötte egy jól ismert személyiség, az ő neve talán még jobb választás. Mérlegelni kell, hogy egy személyes márka neve vonzóbb-e a célközönség számára. Előfordulhat, hogy mindkét név jó lenne, ebben az esetben a személy neve és a márka neve is megjelenhet (a személy pedig lehet változó is), ilyenkor viszont egy sablonhoz kell ragaszkodni, például egy kötőjeles elválasztással (márkanév – személynév).
Tárgymező kitöltése
Az e-mail tárgymezője hasonló csali, mint egy cikk címe: néhány szóval meg kell győzni a címzettet, hogy érdemes megnyitni az e-mailt. Itt már nem feltétlenül kell ragaszkodni a következetes szöveghez, meglepő tárgymezővel is felkeltjük a figyelmet. Ne higgyük, hogy ezen nem kell dolgozni! A hírlevelek átlagos megnyitása aránya 10 és 30 százaléka között szokott mozogni – az ennél nagyobb figyelmet nem adják ingyen!
Bevált praktika a cégeknél, hogy kerülik a hivatalos megfogalmazást, és inkább olyan stílusú tárgymezőt írnak, amilyet egy barátunktól is kaphatnánk. Gondoljunk bele: egy távolságtartó vagy egy személyes megfogalmazás vonzóbb a leveleink között?
Példaként szokták felhozni Barack Obama 2008-as, győzelemmel végződő kampányát, amelyben óriási szerepet kapott a hírlevél, a tárgymezőben mindössze ezzel a laza megszólítással: “hey”. A siker egyik titka, hogy mindössze 3 karakter, így már azzal is kitűnt az e-mailek között, hogy mennyire rövid a címe.
Milyen trükkökkel lehet kísérletezni?
– NAGYBETŰK
– Speciális karakterek (pl.: &@%$‹›[})
– {Zárójelek}
– Emojik ✅❤️👉❗⚠️📆💥🤩
– Rövid szöveg
– Vizuális | elválasztás | használata
Minél változatosabb módon vetjük be a fenti tippeket, annál jobb – természetesen egy tárgymezőn belül több tipp is alkalmazható. Érdemes egy dokumentumban egymás alá írva vezetni a korábbi hírlevelek címeit, így gyorsan észrevesszük, milyen stílus volt kellően rég ahhoz, hogy újra felhasználjuk.
Ne lőjük le a poént!
Ha a tárgymezőben felkeltjük valamivel a figyelmet, akkor ne rontsuk el az összhatást egy rossz kezdéssel a hírlevélben! A legtöbb e-mail szolgáltatás esetében ugyanis látszik az e-mail első 1-2 sora is. Ha tehát például felteszünk egy kérdést a tárgymezőben, akkor ne a válasszal kezdődjön a hírlevél szövege, hiszen rögtön elvész a felkeltett kíváncsiság, még mielőtt a címzett megnyitná a levelet!
A folytatáshoz olvassa el cikksorozatunk következő részét!