Rossz híreink vannak… – így vezeti fel szakértői cikkét Dr. Peter Bentley, aki a BBC tudományos magazinjának írt a böngészőknél jól ismert inkognitó mód rejtelmeiről. A mesterséges intelligenciáról és a robotikáról könyveket is publikáló informatikus szerint amikor el akarunk rejtőzni az online térben, akkor sem igazán vagyunk inkognitóban.
Mi történik inkognitó módban?
Ha a böngészőben bekapcsoljuk az inkognitó módot, akkor az olyan, mintha egy új számítógépen “nulláról kezdenénk” az internetezést, tehát:
- Nincs süti: Nem férünk hozzá az eddigi sütikhez, amelyek segítenék a gyorsabb böngészést, így mindenhova be kell írni a belépési adatokat, ahol személyes fiókhoz akarunk hozzáférni.
- Nincs nyom: Ha végeztünk, a böngésző törli az új sütiket és gyorsítótár fájlokat, illetve a böngészési előzményeket sem őrzi meg.
- Nincs feljegyzés: A számítógépen nincs feljegyzés a böngészőről – kivéve a letöltött dokumentumokat és a mentett könyvjelzőket.
Csakhogy még ott a router…
A fenti 3 pontot átolvasva azt hihetnénk: nincs semmi gond, az inkognitó módban nyom nélkül böngészhetünk. Nos, ez tévhit.
Lehet, hogy a böngészőben és a számítógépen nincs semmi nyom, viszont a router monitorozni tudja az összes aktivitást, így a meglátogatott honlapokat is. A router pedig akkor is monitorozza az online aktivitást, ha az inkognitó mód be van kapcsolva.
Egyéb digitális lábnyomokat is hagyunk
Ezen felül azt se felejtsük el, hogy hiába van bekapcsolva az inkognitó mód, így is hagyunk digitális lábnyomokat a világhálón.
A sütik ugyanis hiába törlődnek, a meglátogatott weboldalak információt tárolnak a tevékenységünkről – különösen, ha olyan honlapot használ, ahol bejelentkezik a fiókjába, és még inkább, ha a szolgáltatáshoz olyan algoritmus tartozik, mint a közösségi oldalak hírfolyamát meghatározó rendszer.
A meglátogatott honlapnak tehát nincs nyoma, de a honlapon belül már tárolják a kereséseket, a lájkokat, a megosztásokat, a vásárlásokat, az üzeneteket, stb. Az ilyen tevékenységnek nyoma van, bárhogyan is böngészünk.
Inkognitó módban is keletkeznek sütik, amelyek a böngészés lezárásával ugyan törlődnek, de az ideiglenes sütik is profilokhoz tudnak kapcsolni tevékenységeket, így növelik a rólunk szerzett adatok mennyiségét.
És akkor még ott az IP-cím is…
Mi van, ha csak olyan honlapot használunk inkognitó módban, amelyben nincs szükség bejelentkezésre? Nos, még ez esetben is követhető a tevékenységünk, méghozzá az IP-cím révén.
Itt ugyan név szerint minket nem tudnak azonosítani, hiszen az IP-cím az eszköz azonosítására szolgál. Ezen felül azt az információt is megadja, hogy melyik régióban használjuk az eszközt, amit szintén ki tudnak használni a hirdetések.
Mégis hogyan?
Nagyon egyszerű: az IP-címet az eszköz típusával és a böngészési adatokkal párosítják, és máris levették a “digitális ujjlenyomatot”.
Ez nyilván nem olyan értékes adat, mintha sima böngészéssel és mindenféle sütivel követtek volna, de már így is hasznos a cégeknek. Az ilyesfajta nyomkövetést egyes böngészők akadályozni tudják, de vannak honlapok, amelyek még ezt is ki tudják játszani.
Mit lehet tenni a valódi inkognitóért?
Akkor leszünk valódi inkognitóban, ha nem a sztenderd szoftvereket használjuk:
- VPN: Érdemes VPN-t használni, ezzel titkosítható az internetkapcsolat, elrejthető az IP-cím és elkerülhető a böngészés “naplózása”.
- Speciális kereső: További segítséget jelent, ha nyomkövetési védelmet nyújtó keresőmotort használunk, mint például a DuckDuckGo, a StartPage, a SearchEncrypt és a Qwant.