Miután az IPv4-címek biztonságos vásárlásának lépéseit és a lehetséges buktatókat végigvettük, érdemes a másik oldalt is megvizsgálni: mire érdemes figyelnie annak, aki el vagy bérbe akarja adni az egyre értékesebb IP-címeket? Több taktika is létezik a véges erőforrás jövedelmező piacán, íme néhány bevett módszer.
IPv4 eladási stratégiák
Piaci elemzés: Az IPv4-címek piaca folyamatosan változik, az értékesítők egyre nagyobb kereslettel számolhatnak – a piaci ár már lényegében világszerte 50 dollár felett van –, de figyelni kell a piaci trendeket, hogy az aktuális kereslet és kínálat függvényében a lehető legjobb áron tudják eladni az IP-címeket.
Brókeri szolgáltatások: érdemes olykor igénybe venni elismert és megbízható brókerszolgáltatásokat, hiszen így gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban lehet kommunikálni és tárgyalni a potenciális vásárlókkal, illetve ilyen szakértelem mellett könnyebb elkerülni az IPv4 tranzakciók buktatóit is.
Jogi tanács: a vevők mellett az eladók is ki szokták kérni az IT-piacon jártas jogi szakértők segítségét, hiszen az eladói oldalról is van jogi kockázat, ha pedig mindkét fél kér jogi tanácsokat, bizonyára a regionális regisztrátorok szabályait és így a törvényeket sem sértik az üzlettel.
Ártárgyalás: az IPv4-címek árát három fő szempont befolyásolja: a – már korábban említett, és vizsgálatot igénylő – piaci helyzet mellett az IP-cím blokkok mérete és a földrajzi adatok (hiszen nem mindegy, melyik regionális regisztrátor hatáskörébe tartozik) alapján érdemes meghatározni az árat a tárgyalás során.
IPv4 bérbeadási stratégiák
Bérleti szerződés: az IPv4-címek tulajdonosai bérleti szerződést kötnek a bérlőkkel, amelynek értelmében ideiglenes hozzáférést adnak az IP-cím blokkokhoz, általában előre meghatározott időtartamra.
Korlátozás és megújítás: a bérleti szerződésben az IPv4-címek tulajdonosai azt is kiköthetik, hogy milyen használati korlátozásnak kell megfelelniük a bérlőknek, illetve a bérleti szerződés lejártával milyen szerződésmegújítási lehetőségeik vannak.
Erőforrások kezelése: az említett használati korlátozás egyik fontos eleme lehet az erőforrások kezelése, vagyis annak meghatározása, hogy a bérlők milyen gyakorlatokkal optimalizálhatják a bérbe adott IPv4-címek használatát.
Skálázhatóság: a bérleti szerződés megkötése előtt mindkét fél érdeke, hogy a skálázhatóság lehetőségeit is megbeszéljék a felek, hiszen a bérlőnek lehetnek proaktív tervezési igényei, amelyekre az IPv4-blokkok alkalmasak is, így érdemes megegyezni arról, hogy miként lehet változtatni a hálózati infrastruktúrát.
Biztonsági intézkedések: mivel az IPv4-címeket bérbeadó fél később másnak is bérbe adhatja a blokkokat, számára is rendkívül fontos, hogy védetté tegye a címeket a jogosulatlan hozzáférésektől, megtegye az alapvető kiberbiztonsági intézkedéseket (pl.: titkosítási protokoll, hozzáférések vezérlése, behatolásérzékelő telepítése).