Ha „Kártékony szoftver észlelés” tárgyú levelet kaptunk a Rackhosttól, első ránézésre sokszor semmi nem utal a bajra: a weboldal rendben működik, a felületen nem látszik semmi szokatlan. Ez nem véletlen. A kártékony kódok jelentős része nem árulkodik magáról: csendben megbújik a fájlok között, és csak bizonyos helyzetekben lép működésbe.
A Rackhost webtárhelyein óránként automatikus vizsgálat fut, amely átnézi az előző órában módosult fájlokat. Ha a vizsgálat olyan fájlt talál, amely egy bizonyítottan veszélyes kártevő mintázatának megfelel, a rendszer automatikusan karanténba helyezi. Az értesítő levél azt jelenti, hogy ez megtörtént. A következő lépések már rajtunk, illetve a weboldalt kezelő szakemberen múlnak.
Hol találjuk a részleteket?
A részletek a Rackhost ügyfélfiókban érhetők el:
- Belépés után válasszuk a Webtárhelyek menüpontot.
- Válasszuk ki az érintett tárhelyet. A fertőzött domain mellett piros ikon jelzi a találatot.
- Nyissuk meg a Kártékony szoftver fület.
A fül csak akkor jelenik meg, ha a tárhelyen van karanténba helyezett fájl.A listában látszik, hogy melyik fájlról és domainről van szó, valamint egy rövid elemzés is olvasható arról, hogy a fájl miért minősült kártékonynak.
Fontos: a fájlok az észleléstől számított 30 napig szerepelnek a listában, ezt követően lekerülnek róla. Ez akkor is így történik, ha a fájlokat már megtisztítottuk, és akkor is, ha még nem foglalkoztunk velük. Érdemes a listát elmenteni vagy továbbítani annak, aki a megtisztítást végzi.
Mit jelent a karantén?
A karantén nem törli a fájlt. A rendszer átnevezi: a fájl neve egy hosszú számot (a karantén időpontját) és egy .quarantine végződést kap, például x.php helyett x.php.1793094000.quarantine lesz. Így a fájl nem tud lefutni, de a tartalma megmarad, és törlés előtt megvizsgálható.
A fájl az eredeti helyén marad, és a tárhelyre belépve (FTP-n vagy fájlkezelővel) bármikor elérhető. A weboldal többi része és az adatbázis érintetlen marad. Ha azonban a karanténba került fájlt a weboldal más részei is használták, az érintett funkciók nem fognak működni.
Fontos: A karanténba helyezés kizárólag az észlelt kártékony fájlok működését akadályozza meg, nem szünteti meg a tárhely fertőzöttségét. A tárhelyen további, nem észlelt kártevők is lehetnek, és a fertőzést okozó biztonsági rés is fennmaradhat. Ezért a karanténba helyezést követően is szükséges a tárhely teljes körű átvizsgálása, a kártevők eltávolítása és a fertőzés okának megszüntetése.
Biztonsági korlátozás
A karantén mellett a fertőzött domainen a rendszer ideiglenesen kikapcsolhat néhány olyan PHP-funkciót, amelyet a kártevők gyakran használnak:
- programok indítása a szerveren;
- háttérfolyamatok kezelése;
- fájlok és szerveradatok kiolvasása.
Erről az értesítő levél és az ügyfélfiók is tájékoztat. A weboldal ezalatt is elérhető, és a levélküldés is működik. Előfordulhat viszont, hogy egyes bővítmények nem működnek megfelelően. A korlátozást a tárhely megtisztítása után a Rackhost ügyfélszolgálata kérésre feloldja.
Mi a teendő?
A tárhely megtisztítása legtöbbször szakértelmet igényel. Ha a weboldalt webfejlesztő vagy rendszergazda kezeli, érdemes neki továbbítani az értesítő levelet és ezt a cikket.
A tárhely tulajdonosának:
- Változtassuk meg a jelszavakat: az ügyfélfiókét, az FTP-hozzáférését és a weboldal adminisztrációs felületéét (például a WordPress-adminét).
- Továbbítsuk az értesítőt és a fájllistát annak, aki a weboldalt kezeli.
- Ha biztonsági korlátozás is történt, a tárhely megtisztítása után kérjük annak feloldását az ügyfélszolgálattól.
A weboldalt kezelő szakembernek:
- Az érintett fájlok listája az ügyfélfiók Kártékony szoftver fülén található. A fájlok az eredeti helyükön vannak, .quarantine végződéssel.
- Ha a teljes fájl kártékony, töröljük. Ha egy eredetileg ártalmatlan fájlba írtak kártékony kódot, cseréljük le egy tiszta példányra a hivatalos forrásból vagy egy fertőzés előtti mentésből.
- Derítsük ki, hogyan jutott be a kártevő, és szüntessük meg a bejutás lehetőségét (lásd alább, a gyakori kártevőtípusoknál).
- Frissítsük a CMS-t, a bővítményeket és a sablont, a nem használtakat pedig töröljük.
Téves riasztás esetén: ha egy fájl szerintünk tévesen került karanténba, jelezzük az ügyfélszolgálatnak, hog kivizsgálhassák az esetet.
Gyakori kártevőtípusok és az első teendők
A Patchstack State of WordPress Security in 2026 című jelentése szerint 2025-ben az új WordPress-biztonsági rések 91%-a bővítményekben volt. A bővítmények és sablonok rendszeres frissítése ezért az egyik legfontosabb megelőző lépés. Az alábbiakban összefoglaljuk a gyakori kártevőtípusokat és az első teendőket. Ezek a lépések többnyire szakértelmet igényelnek.
1. Backdoorok
Rejtett belépési pontok, amelyeken keresztül a támadó akkor is hozzáfér a tárhelyhez, ha a jelszavakat már megváltoztattuk. Leggyakrabban kalóz („nulled”) bővítményekkel vagy sablonokkal kerülnek fel.
Technikai jellemzők: obfuszkált payload, jellemzően eval(base64_decode(…)), eval(gzinflate(base64_decode(…))) vagy str_rot13-at is tartalmazó dekódoló lánc. Gyakori a wp_users táblába felvett, ismeretlen adminisztrátori szerepkörű felhasználó. A felsorolt függvényeket legitim kód is használja, ezért a döntéshez a kontextust kell vizsgálni: a fájl helyét, a módosítás idejét és az eltérést a bővítmény eredeti verziójához képest.
Első teendő: távolítsuk el az érintett bővítményt vagy sablont, és telepítsük újra a gyártó hivatalos forrásából. Ezután változtassuk meg az összes jelszót: az ügyfélfiókét, az FTP-hozzáférését és az adatbázisét is.
2. Webshellek
Böngészőből kezelhető eszközök, amelyekkel a támadó fájlokat kezelhet, parancsokat futtathat és az adatbázist módosíthatja. Általában egy biztonsági résen vagy megszerzett FTP-hozzáférésen keresztül töltik fel őket.
Technikai jellemzők: ismert kártevőcsaládok például a c99, az r57, a WSO és a b374k. A parancsfuttatás system(), passthru(), shell_exec(), exec(), proc_open() vagy popen() hívásokkal történik, a PHP-t futtató felhasználó jogosultságával. Jellemző a jelszóval védett belépési űrlap, a beépített fájlkezelő és SQL-kliens. A Rackhost PHP-korlátozása ezeket a függvényeket a disable_functions beállítással tiltja, így a parancsfuttatás meghiúsul. A fájlkezelés és az adatbázis-hozzáférés viszont továbbra is működhet, ezért a fájlt a korlátozás mellett is törölni kell.
Első teendő: töröljük a gyanús, szokatlan nevű PHP-fájlokat a feltöltési mappákból, és állítsunk be új FTP-jelszót.
3. Rejtett (kódolt) kártevők
A kártékony kódot szándékosan olvashatatlan formában mentik el, hogy ne tűnjön fel. A Rackhost vizsgálata a kártevőkre jellemző mintázatok alapján ismeri fel őket. Jellemzően elavult webalkalmazások elleni automatizált támadásokkal kerülnek fel.
Technikai jellemzők: véletlenszerű változó- és függvénynevek (x82f1), változófüggvény-hívások (f($x)), stringek összefűzésével vagy chr(), illetve hexadecimális escape-sorozatokkal összeállított függvénynevek. További jelek: goto címkékkel tagolt vezérlés, extrém hosszú egysoros kód, valamint gzinflate, gzuncompress vagy base64_decode függvényeket tartalmazó láncok.
Első teendő: frissítsük az összes bővítményt és sablont, az ismeretlen vagy nem használt elemeket pedig töröljük.
4. Dinamikus kódfuttatás (eval injection)
A fertőzött fájl a támadótól kapott adatokból állít össze és futtat kártékony kódot. A kártevő elavult alkalmazások hibás bemenet-ellenőrzésén keresztül jut be.
Technikai jellemzők: olyan konstrukciók, mint az eval($_POST[‘x’]), az eval($_REQUEST[…]), illetve régebbi PHP-verziókban az assert($_GET[…]) vagy a preg_replace() függvény /e módosítóval. Ezeknél a kérésből érkező adat közvetlenül kódként fut, ami távoli kódfuttatást (RCE) tesz lehetővé. Az eval nyelvi konstrukció, nem függvény, ezért a disable_functions beállítással nem tiltható: ebben az esetben a PHP-korlátozás nem véd, csak a fájl törlése.
Első teendő: azonnal frissítsük az érintett bővítményt vagy alkalmazást, és ellenőrizzük, hogy használunk-e ugyanattól a fejlesztőtől más, szintén elavult terméket.
5. Ismeretlen adminisztrátorok
A támadó saját adminisztrátori fiókot hoz létre, amely a kártevők eltávolítása után is megmarad, és újabb behatolást tesz lehetővé. A fiókot általában egy hátsó kapu vagy egy SQL-injekciós rés segítségével hozzák létre közvetlenül az adatbázisban.
Technikai jellemzők: ismeretlen rekord a wp_users táblában, amelyhez a wp_usermeta táblában adminisztrátori szerepkör tartozik (wp_capabilities), és a user_registered dátuma a fertőzés idejére esik. A táblanevek előtagja telepítésenként eltérhet. Egyes kártevők a felhasználót a pre_user_query hook segítségével elrejtik az adminfelület listájából, ezért érdemes közvetlenül az adatbázisban is ellenőrizni a felhasználókat.
Első teendő: az adminisztrációs felületen nézzük át az összes felhasználót, és töröljük az ismeretleneket. Ezután cseréljük le az alkalmazás biztonsági kulcsait: WordPressnél a wp-config.php fájlban található AUTH_KEY és a többi biztonsági kulcs, valamint a SALT-értékek cseréjével minden bejelentkezés érvénytelenné válik, a támadóé is.
6. Fájlfeltöltők és letöltők
Apró szkriptek, amelyek újabb kártékony fájlokat juttatnak a tárhelyre: feltöltő űrlapon keresztül vagy távoli szerverről történő letöltéssel.
Technikai jellemzők: minimális PHP-szkript move_uploaded_file() hívással (feltöltő űrlap), vagy file_get_contents(), illetve curl és file_put_contents() együttes használatával (távoli letöltés). Tipikusan a wp-content/uploads könyvtárban, év/hónap szerinti almappákban találhatók, .php kiterjesztéssel, ahol PHP-fájlnak nem lenne helye.
Első teendő: töröljük a feltöltési mappákban talált PHP-fájlokat, és tiltsuk le a PHP-futtatást a média- és feltöltési mappákban. Ez a mappába helyezett .htaccess fájllal állítható be, például így:
<FilesMatch „(?i)\.(php\d?|phtml|phar|pht)$”>
Require all denied
</FilesMatch>
Ez WordPressnél (a wp-content/uploads mappában), Joomlánál és más PHP-alapú rendszereknél is működik.
7. Képbe rejtett hátsó kapuk
Látszólag ártatlan képfájlok, amelyek valójában futtatható kódot tartalmaznak, és így átjutnak az egyszerű fájltípus-ellenőrzésen. Sebezhető képfeltöltő funkciókon keresztül kerülnek fel.
Technikai jellemzők: <?php nyitócímke a JPEG vagy PNG EXIF-metaadataiban (például a Comment vagy a Model mezőben), vagy a képadatok után a fájl végére fűzve. A kód magától nem fut le: egy másik fájl include/require hívással tölti be (LFI), vagy egy hibás AddHandler/SetHandler direktíva miatt a szerver PHP-ként értelmezi a képet. SSH-hozzáféréssel például így kereshető: grep -rl ‘<?php’ wp-content/uploads –include=*.jpg. Egy ilyen kép mellett mindig érdemes a betöltő fájlt is megkeresni.
Első teendő: tiltsuk le a PHP-futtatást a feltöltési mappában (lásd a 6. pontot), és töröljük a gyanús médiafájlokat.
8. Átirányítás, adathalászat és SEO-spam
A látogatókat más oldalakra irányítják, vagy hamis tartalmat mutatnak nekik, miközben a keresőrobotok a megszokott oldalt látják. Ezeket általában egy korábban elhelyezett hátsó kapun keresztül telepítik.
Technikai jellemzők: a .htaccess fájlban RewriteCond %{HTTP_REFERER} (keresőből érkezők) vagy RewriteCond %{HTTP_USER_AGENT} (mobil, bot) feltételhez kötött RewriteRule, amely külső domainre irányít át. PHP-szinten a $_SERVER[‘HTTP_USER_AGENT’] alapján történő cloaking: a Googlebot tiszta oldalt kap, a valódi látogató pedig átirányítást. Ezért a tulajdonos a saját gépéről gyakran semmit nem észlel. Ellenőrzés: az oldal lekérése eltérő User-Agent és Referer fejlécekkel, például curl -A ‘Mozilla/5.0 (iPhone…)’ -e https://www.google.com/ https://pelda.hu.
Első teendő: ellenőrizzük, nincsenek-e szokatlan átirányító sorok a .htaccess fájlokban, vizsgáljuk át a sablonokat és bővítményeket ismeretlen szkriptek után kutatva, és a Google Search Console-ban ellenőrizzük, érkezett-e biztonsági figyelmeztetés.
9. Külső szerverről vezérelt kód
A fertőzött fájl futás közben egy támadók által üzemeltetett szerverről tölt le és futtat kódot, gyakran gyorsítótárfájlnak vagy betöltőnek álcázva magát. Ez különösen veszélyes, mert a letöltött tartalom bármikor lecserélhető.
Technikai jellemzők: curl_exec(), file_get_contents() vagy fsockopen() hívás egy külső végpontra, amelyet gyakran IP-címmel vagy frissen regisztrált domainnel adnak meg. A válasz eval-lal vagy ideiglenes fájlba írást követően include segítségével fut. Mivel a payload a támadó szerverén bármikor cserélhető, a helyi fájl statikus elemzése nem adja meg a teljes képet. A Rackhost PHP-korlátozása a curl és a file_get_contents függvényt nem tiltja.
Első teendő: töröljük az érintett fájlt, és szükség esetén állítsuk vissza az oldalt egy fertőzés előtti biztonsági mentésből, amennyiben rendelkezünk megrendelt biztonsági mentési szolgáltatással és megfelelő mentéssel.
10. A vizsgálatot kijátszó kód
Ez az egyik legravaszabb típus: a kártevő felismeri az automatikus ellenőrző rendszereket, és ilyenkor ártalmatlannak mutatja magát. Jelszóval vagy látogatóazonosítással védi magát, hogy csak a támadó férhessen hozzá.
Technikai jellemzők: feltételes végrehajtás a $_SERVER[‘REMOTE_ADDR’], a HTTP_USER_AGENT vagy egy titkos GET-, POST- vagy cookie-paraméter alapján. Jellemző a jelszóhash-ellenőrzés a funkciók előtt (például md5($_GET[‘p’]) == ‘…’) és az ismert szkennerek vagy botok kiszűrése. Illetéktelen kérésre a fájl ártalmatlan választ vagy hamis 404-es hibát ad.
Első teendő: cseréljük le az alkalmazás biztonsági kulcsait, és néhány napig kísérjük figyelemmel a weboldal hozzáférési naplóit.
+1. Rejtett JavaScript-kód
A látogató böngészőjében futó, szándékosan olvashatatlanná tett szkript, amelyet jellemzően a sablon láblécébe vagy szerkeszthető szövegblokkokba szúrnak be. Átirányítást vagy adathalász tartalmat jelenít meg, webshopokban akár a bankkártyaadatokat is ellophatja, vagy a látogató gépén kriptovalutát bányászik.
Technikai jellemzők: obfuszkált inline <script> a sablon footer.php fájljában, widgetekben vagy az adatbázisban (wp_options, wp_posts). Jellemző az atob(), a String.fromCharCode(), az eval(), a document.write() vagy egy külső domainről dinamikusan beillesztett <script src>. Bankkártyaadat-lopó (skimmer) esetén a kód a fizetési oldal űrlapmezőit figyeli, és a begépelt adatokat külső végpontra küldi. Ha a kód az adatbázisban van, a fájlalapú vizsgálat nem találja meg, ezért az adatbázist külön is át kell vizsgálni.
Első teendő: vizsgáljuk át az aktív sablon fájljait és a szerkeszthető szövegblokkokat, hogy tartalmaznak-e ismeretlen szkripteket, majd telepítsük újra a sablont az eredeti forrásból. Webshop esetén, ha a bankkártyaadatok is érintettek lehetnek, értesítsük a fizetési szolgáltatót is.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Az automatikus vizsgálat felismeri a fertőzést, de a tárhely megtisztítása és az újrafertőződés megelőzése már a weboldal üzemeltetőjén múlik. A felsorolt fertőzéstípusok nagy része megelőzhető, még mielőtt a vizsgálatnak bármit karanténba kellene helyeznie:
- frissítsük rendszeresen a CMS-t, a bővítményeket és a sablonokat;
- ne használjunk kalóz („nulled”) bővítményt vagy sablont;
- használjunk erős, egyedi jelszavakat és kétlépcsős azonosítást;
- készítsünk rendszeres biztonsági mentéseket.
Az értesítéssel vagy a biztonsági korlátozással kapcsolatos kérdésekben a Rackhost ügyfélszolgálata nyújt segítséget.