A Twitter kék, kismadaras logója mindenki számára ismerős lehet. A Magyarországon kevésbé elterjedt közösségi oldal sokban különbözik legnagyobb vetélytársától, a Facebooktól, még ha sokan hajlamosak is a kettőt egy kalap alá venni. A Twitter alapvetően nem barátok, közeli ismerősök közötti személyes kapcsolattartás céljából készült. Ezen platformot azért hozták létre, hogy visszaigazolás kérése nélkül követhessünk híres embereket, márkákat, de akár csatlakozhatunk kampányokhoz, véleményezhetünk cégeket is. A bekövetett személyek tevékenysége alá megjegyzést írhatunk, de mozgókép vagy videó beszúrására is van lehetőség. 

A Twitter használatához alapvető ismerni bizonyos jelzéseket, hogy képesek legyünk céltudatosan keresni, illetve elérni a kívánt közönséget. A @ jelzéssel jelölhetünk meg felhasználókat a posztjainkban; és a # jelzéssel pedig a témát tudjuk meghatározni. Ilyenkor minden esetben egybe kell írnunk a szavakat az ikonok után. A # használata azért is kulcsfontosságú, mert a népszerű keresőszavak alkalmazásával több emberhez juttathatjuk el a maximálisan 140 karakterszámú tweetjeinket. Lehetőségünk nyílik mások posztjait retweetelni, azaz megosztani. Érdekes tény, hogy például az angol-szász országokban olyan szinten elterjedt a Twitter, hogy gyakran politikusok, sőt maga II. Erzsébet királynő is aktív tagja az oldalnak. 

A több százmillió Twitter felhasználó természetesen a világmárkák megjelenését eredményezte ezen a közösségi oldalon is. Jellemző rájuk a gerillamarketing, tehát valamilyen a fogyasztók által is megosztásra méltónak vélt, érdekes, vicces, szokatlan, esetenként megbotránkoztató tartalmat posztolnak. Gyakran vesznek részt olyan internetes trendekben, amelyek az adott időszakban népszerűek, sokan rákerestek; ezzel pedig magasabb kattintásszámot generálnak az őket nem követők körében. Ha olyan cégek oldalát tekintjük meg, mint a McDonald’s, a Coca Cola vagy a Disney, egyértelműen megállapítható, hogy a vállalatok legfőbb célja nem tájékoztatást adni a termék vagy a szolgáltatás tulajdonságait (ár, kiszerelés stb.) illetően, sokkal inkább az úgynevezett brand awareness, vagyis a fogyasztók emlékeztetése a márkára, a vásárlói hűség fenntartása.

A marketingtevékenységük alapvetően meghatározható elemét képezi, hogy egyfajta emberi személyiséggel ruházzák fel az adott cég Twitter fiókját. Az Old Spice például híres a vicces, esetenként egészen elvont és kicsit talán bugyuta tartalmairól, amelyek feldobják az emberek hétköznapjait. A legtöbb nagyvállalat saját kampányokkal népszerűsíti az oldalát. A Dove büszkélkedhetett az egyik legtöbb felhasználó által kedvelt és megosztott ilyen jellegű tevékenységgel. A társadalom szépségről alkotott koncepcióján szerettek volna változtatni azzal, hogy különböző rasszhoz tartozó, eltérő testalkatú, sokszor bőrhibákkal rendelkező nőkről tettek közzé képeket. A pozitív visszhang egyértelmű visszajelzés volt, hogy a felhasználók szerették a hétköznapi emberekért kiálló céget, aki nem tökéletes modellekkel igyekezett eladni termékét. 

A fogyasztókkal történő kommunikáció közvetlenebb formája, a vállalat által történő reakció egy-egy kommentre, posztra szintén nagy hangsúlyt kapott a Twitteren. A Burger King rendszeresen válaszol a követőinek, ráadásul ugyanolyan stílusban, mint azt egy mai átlagos internethasználó tenné. Néha kisbetűkkel ír, gyakran használ hangulatjeleket stb. Közvetlen stílus jellemzi. „Szerelmes vagyok a Burger King hagymakarikáiba. Ezennel mindenkit meghívok az esküvőnkre.” – írja egy lelkes vásárló. „Legközelebb azért először kérd az áldásunkat rátok.” – válaszol a Burger King. Ebből a példából is látszik, hogy amennyiben szeretnénk elérni a Twitter felhasználókat – a cég külföldi piac felé nyitásával pedig érdemes így tennünk, de magyar viszonylatban sem eredménytelen -, úgy kell kommunikálnunk, hogy a fogyasztóink minél emberközelebbinek érezzék a márka megnyilvánulásait a közösségi oldalon.