Szinte minden online tevékenységünket rögzítik, archiválják, így minden internetező ember komoly digitális lábnyommal rendelkezik. Egyre többször kerül szóba ez a kifejezés, különösen az online adatvédelem kapcsán. Na de mi is pontosan a digitális lábnyom, miért fontos és mit tehetünk az érzékeny információk védelmében? Erre adunk választ a Norton tartalmas blogbejegyzése segítségével.
Cikksorozatunkat az első és második rész után folytatjuk.
Hogyan védhetjük meg a digitális lábnyomunkat?
Az aktív és passzív digitális lábnyomok is minimalizálhatók és védhetők, ha ismerjük a jól bevált, hétköznapokban is könnyen alkalmazható praktikákat. A téma zárásaként megosztunk néhány tippet ahhoz, hogy kontrolláljuk a magunk után hagyott adatokat.
1. Írjuk be a nevünket több keresőbe is
Az első lépés mindenképp az legyen, hogy a Google-keresőbe és más online keresőkbe is (pl.: Bing) beírjuk a nevünket.
A névre keresés mellett ilyen kombinációk is hasznosak:
- név és város;
- név és munkahely;
- név és tevékenység/szakma;
- név és oktatási intézmény.
Ezen felül még a nevünk gyakori elírására is érdemes keresni – amennyiben szoktunk ilyesmit tapasztalni (pl.: a Schmidt – vagy ehhez hasonló, sok mássalhangzóval rendelkező – vezetéknevet rendszeresen rosszul írják, így a helytelen írásmódokra is fontos keresni).
Ha a keresések eredményei között olyat is találunk, amely negatív színben tüntet fel minket, érdemes felvenni a kapcsolatot az adott honlap szerkesztőjével. Érdeklődhetünk a kritika okáról, vagy amennyiben alaptalanok a megjegyzések, kérhetjük a tartalom eltávolítását, javítását.
Ezeket a kereséseket tanácsos bizonyos időközönként újra és újra elvégezni. Emellett persze kényelmes és hasznos beállítani a Google Értesítő (Google Alerts) értesítéseit is a nevünkre és a fentebb említett kombinációkra. Ezzel a praktikus eszközzel automatikus jelzést kapunk e-mailben, ha valamilyen tartalomban a nevünk is olvasható. Amennyiben gyakran előforduló nevünk van, érdemes valamilyen plusz kulcsszót társítani (pl.: szakmánk, tevékenységünk) az értesítés beállításánál.
2. Ellenőrizzük az adatvédelmi beállításokat a közösségi oldalakon
A közösségi média platformok adatvédelmi beállításai többek között lehetővé teszik annak szabályzását, hogy kik láthatják a bejegyzéseinket. Érdemes erre időt szakítani, és például különféle típusú bejegyzésekre láthatósági csoportokat is létrehozni, hogy minden tartalmunkat kizárólag azok lássák, akiknek valóban meg akarjuk mutatni.
Sőt, ezen felül arra is van lehetőség (pl.: az Instagramon), hogy a fiókunkat privátra állítsuk, így csak azok követhetnek minket, akiknek erre – a követési kérés után – engedélyt adunk. A Facebookon több csoport is beállítható az ismerősökből, és azok közül lehet válogatni a posztolás előtt, hogy ne nyilvános legyen a bejegyzés, hanem csak egy meghatározott körhöz jusson el. Sokáig lehet még sorolni az ilyen lehetőségeket, de itt a lényeg: minden platformon szánjunk időt a beállítási lehetőségek megismerésére, majd következetesen használjuk is azokat.
A folytatásért olvassa el cikksorozatunk következő részét is!