5000. Egy átlagember ennyi hirdetéssel találkozik egy 2019-es kutatás szerint naponta. Ez az érték különösen magas az internetfelhasználók körében, ugyanis az elmúlt évtizedben a közösségi platformon történő marketingtevékenység gyümölcsözőbbnek bizonyult az olyan médiánál, mint a tévé, a rádió vagy az újságok. A cégek jelentős összegeket csoportosítanak át, hogy hirdetéseik bekerülhessenek a kezdőlapunkon a rég nem látott ismerősünk reggelijéről készült kép és egy cicás videó közé.
Az Altimeter digitális marketing felmérése során 500 vállalatot kérdeztek arról, milyen céllal hirdetnek olyan oldalakon, mint a Facebook vagy az Instagram. A kutatás meglepő eredményekkel zárult, ugyanis a cégek mindössze 5%-a nyilatkozta, hogy eladásaik számát szeretnék növelni vásárlóik felé. Több mint harmaduk válasza szerint elsősorban az adott márka széleskörű ismertségét kívánják fenntartani a fogyasztók körében. Abból kifolyólag, hogy a közösségi média marketing megcélzott csoportja az internet generációja, a vállalatoknak már nem kizárólag versenytársaikkal, de az aktuális trendekkel is lépést kell tartaniuk.
Napjainkra számos cég felismerte a gerillamarketingben rejlő lehetőségeket, és igyekeznek olyan tartalmat eljuttatni a fogyasztókhoz, amelyek – bár gyakran kevés vagy egyáltalán semmilyen tájékoztatást nem nyújtanak az eladni kívánt termékről, de – megosztásokat generálnak. Az internetfelhasználók ugyanis figyelemfelhívó, érdekes, vicces vagy meghökkentő képi tartalomra vágynak, nem pedig összetevők, számadatok, illetve jellemzések hosszú sorára. Alig kezdődött el a 2020-as év, a felhasználók kezdőlapját már megrohamozták a Dolly Parton-kihívást teljesítő multinacionális vállalatok posztjai, hirdetései. A kihívás a nevét kitalálójáról, egy 74 éves, amerikai country énekesnőről kapta, aki januárban tett fel magáról egy négy különböző képből álló montázst, melyeken más-más közösségi oldalakon használt fotóival próbálja felhívni a figyelmet arra a tényre, milyen manipulatív a közösségi média. Azzal, hogy a vállalatok elkészítették a saját montázsukat, majd azt dollypartonchallenge hashtaggel látták el, hamar a trending szekcióba kerültek anélkül, hogy külön fizettek volna mindezért, hiszen a felhasználók önszántukból, célirányosan keresték ezeket a tartalmakat.
A vállalatok a közösségi médiában egyre inkább törekszenek marketingtevékenységükkel az általuk megcélzott vásárlói csoportok gondolkodásmódját tükrözve reflektálni egy-egy trendre, hírre, esetleg botrányra. A multinacionális vállalkozások marketingeseinek gyors reakcióidejét bizonyítja, hogy a nagy port kavaró „A banán a falon” névre hallgató, 120.000$ értékben elkelt remekmű (avagy falra szikszalagozott banán) által okozott tömeges felháborodást kihasználva már az elkövetkezendő napokban rengeteg olyan hirdetéssel találkozhattunk, ahol egy cég saját termékeit ábrázolja hasonló, vicces formában.
És mit jelent ez számadatokban? A McDonald’s Instagram posztjait, hirdetéseit átlagosan 15-20.000 felhasználó kedveli, míg a fizetett reklámként nem felbukkanó, Dolly Parton-kihívásban részt vevő montázsukra ennek duplája, több mint 40.000 fő reagált hasonlóképpen közel egy hét alatt. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a közösségi média egy olyan kölcsönösen előnyös csatornát nyitott a vállalatok és a fogyasztók között, amelyek kreatívabb, személyesebb formáját jelenti a hirdetéseknek.
