Ha a mobilhasználókat arról kérdezzük, miért alkalmaznak valamilyen kódot képernyőzárként, legtöbbjüktől azt a választ kapjuk, hogy ezzel szeretnék megóvni a személyes adataikat, üzeneteiket és leginkább képeiket a kevésbé megbízható ismerősiektől, illetve azoktól a személyektől, akiknek valamilyen véletlen folyamán a kezébe keveredik a telefonjuk. Ugyanakkor vajon mi volna a véleményük, ha közölnénk velük, hogy ezekhez a fotókhoz már talán egy külföldi fél szerverén is hozzá tud férni akár egy egész vállalat?
Igazi rémálomnak hangzik, ugyanakkor számos esetre volt példa. Az ilyen jellegű adatlopás rendszerint telefonos appokon keresztül történik. A Google a tavalyi évben mintegy 1000 alkalmazást törölt a Play Store-ból különböző adatvédelmi problémák miatt. Habár ezeket igyekeznek kiiktatni, mindig előfordul hasonló, hiszen – lássuk be – végtelenül sok mindent le tudunk tölteni a mobilunkra, és nagyon nehéz kiszűrni, hogy az alkalmazás készítőinek milyen háttérszándékai vannak. Az appok számával ezek a gondok is rendre megsokszorozódnak. A legtöbb esetben a letöltéskor el kell fogadnunk egy felhasználói és adatvédelmi nyilatkozatot. Ez manapság már annyira gépies, megszokott mozdulat, tulajdonképpen fel sem tűnik számunkra, hogy éppen akkor egyeztünk bele valamibe, amely az adataink sorsát határozza meg. Ezek a dokumentumok az esetek döntő többségében olyan hosszúak, annyi szakszóval vannak meghintve, és gyakran egyáltalán nincsenek lefordítva, hogy semmi kedvünk még átfutni sem rajtuk. Ezt – természetesen – az alkalmazás üzemeltetői is tudják, így olyan pontokat is belefoglalnak, mint például hozzáférést a teljes fotóalbumhoz, illetve ezeknek a fotóknak a felhasználási jogát.
De miért van szüksége egy appnak az én fotóimra? – Merülhet fel benned a kérdés teljesen indokoltan. Az ok változó lehet, ugyanakkor leginkább hirdetési célokra szokták a képeket felhasználni. Azon belül akár reklámozhatnak külföldön egy fogkrémet is a te hófehér mosolyoddal, de a termékek mellett szolgáltatásoknak vagy egy másik alkalmazásnak is lehetsz a reklámarca a beleegyezésed nélkül. Ezen kívül hamis profilt is hozhatnak létre a nevedben, amelynek már talán kevésbé feltűnő feladata, hogy gyarapítsa egy oldal követőinek, aktív kommentelőinek számát. Utóbbi esetben kisebb a valószínűsége, hogy találkozol önmagaddal az interneten. Amennyiben te is letöltöttél már ilyen alkalmazást, az szerencsére nem jelenti feltétlen az előbbieket.
A leghatékonyabb ellenlépés a megelőzés. Biztosan több időt fog igénybe venni egy alkalmazás letöltése, de valóban érdemes kicsit utánajárni az adott appnak. Ellenőrizzük, hányan töltötték le eddig, ki a fejlesztője és neki volt-e már korábban hasonló esete. A tendencia azt mutatja, hogy a legtöbb olyan alkalmazás, melynek háttérszándéka a fotóid felhasználása, maga is képszerkesztő alkalmazás, méghozzá igen egyszerű. Például a YouTube hirdetéseiben is gyakran találkozunk velük: meg lehet velük változtatni a szemed/hajad színét; megnézheted, milyen lennél idősként vagy egy másik rassz tagjaként. Általában érdekes, de csupán néhányszor használható, kidolgozatlan appokról van szó, amelyeket az ember hamar megun. Ha a felsoroltak figyelembe vétele után gyanús volna számodra, amit le szerettél volna tölteni, célszerű nemet mondanod az adott alkalmazásra. A FaceApp felhasználói körében robbant ki felháborodás a témával megegyező adatlopás kapcsán, de az interneten számos más áldozat osztja meg csalódottságát, ugyanis a baj megtörténte után már nagyon nehéz eltűntetni valamit a virtuális térből. A megelőzéssel megakadályozol egy hasonló esetet a saját, illetve a szeretteid életében.
